Czibi Norbert (Püspökladány) vasárnap este a Rising Star első párbaj showjában Josh Gorban – Raise Me Up című dalával tovább jutott. A 2014. november 30-i élő adásban meggyőzte a közönséget és a zsűrit is arról, hogy helye van a TOP12-ben. Czibi Norbert továbbjutása egy percig sem forgott veszélyben. A Rising Star párbaj adásaiban két-két énekes versenyez a továbbjutásért, akiket előzőleg a Pásztor Anna, Feke Pál, Kerényi Gábor Miklós KERO és Mező Misi összetételű zsűri párosított össze. Az első énekes fal nélkül ad elő egy produkciót, a rá leadott voksokkal felállít egy pontszámot (%-ot). A második énekes ezt követően fal mögött kezd el énekelni és ha eléri az első versenyző %-át, akkor felemelkedik a fal és továbbjut. Ellenkező esetben kiesik és az először színpadra lépő tehetség jut tovább. A Rising Star a TV2 falemelő énekes tehetségkutató műsora, melyben a nézők aktív részesei lehetnek adott versenyző továbbjuttatásában akkor, ha okostelefonjuk segítségével letöltik az ingyenes Rising Star applikációt és szavaznak a versenyzőre. A zsűrinek a szavazata 7%-kal esik latba. Czibi Norbert az első párbaj showban dalával a zsűrinek és a közönségnek köszönhetően megnyerte a párbajt, bejutott a Rising Star TOP12-be! (forrás:csibeszkemagazin.hu)

A legifjabb kutatói nemzedék hat képviselője kapott lehetőséget, hogy ismertesse szakterületét, kutatásait, rövid és hosszú távú célkitűzéseit a tudomány nyilvánossága, valamint diáktársai előtt.
A kutatók legifjabb nemzedékéhez tartozó, középiskolás, illetve egyetemi tanulmányai elején járó, de immár komoly tudományos tapasztalatokat felmutató hat fiatal beszélt terveiről, célkitűzéseiről, motivációjáról, a kutatói lét iránti elhivatottsága gyökereiről az MTA Székházában tartott InnoDiákok Fórumán. A jövő kutatóiként üdvözölte a diákokat Lovász László, az Akadémia elnöke.
Albert Krisztián - aki karcagi és a Karcagi Nagykun Református Gimnázium volt tanulója - ökológushallgató a hódok elterjedését tanulmányozza a romániai Kászonban. A kutatásait az MTA Ökológiai Kutatóközpont támogatásával Molnár Zsolt pártfogásában folytató egyetemista gyakorlatias embernek tartja magát. Már gyermekkorában a természet szeretete határozta meg a mindennapjait, az akadémiai kutatóhálózattal a 3. Etnoökológiai tábor résztvevőjeként került kapcsolatba. „Szabadon kibontakozhatom, az érdeklődésemnek megfelelő témával foglalkozhatom, és bármilyen képességem, adottságom használhatom a munka során" – foglalta össze az mta.hu-nak a tudományos pálya legfőbb vonzerejét a másodéves szegedi egyetemista, aki egyetemi tanulmányai és az ökológiai kutatások mellett preparátorként is tevékenykedik.(forrás:ng.hu)

Minden érdeklődőt szeretettel vár a Sárréti Lovas Baráti Kör Egyesület a Társunk a ló című programjára, melyre 2014. november 29-én, szombaton 10:00-kor a Turisztikai Információs és Rendezvényközpontban (Püspökladány, Kossuth utca 6.) kerül sor, ahol  Bartók László - A hagyományos Magyar lófajták bemutatása tenyésztői szemmel és Soltész András - Amit a Lovas és a Gazda megtehet - Csontkovácsolási módszerek címmel tartanak előadást. A rendezvényre a belépés díjtalan!

A 100-as vasútvonalon ebben az évben Püspökladány átépítésével egy időben Fegyvernek-Örményes és Kisújszállás állomás kivitelezési munkái is befejeződtek. Műszaki átadásuk ezen a héten kezdődik. Jelenleg folyamatban van Karcagon az idén felújított villamos transzformátor állomás műszaki átadása is. További információkért kövesse a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. oldalát!
Az elkészült és forgalomba helyezett állomási baloldal és az építés alatt álló állomási jobboldal Püspökladány vasútállomáson. (forrás:www.facebook.com/nifzrt)

Az uram iskolájában tegnap (2014. november 19-én) nyílt nap volt. Ez azt jelenti, hogy nyolcadikos diákokat várnak - szülőkkel vagy anélkül - a Szentannaiba, hogy bemutassák nekik az intézményt, az ott folyó tevékenységet. Az idén indult egy új szak a suliban. Élelmiszerfeldolgozó szakmát is lehet most már tanulni Karcagon a Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban.
Az uram és a kolléganője nagy lelkesedéssel készültek erre a napra. Kellett is a lelkesedés, mert az iskolában egyenlőre csak az épület van készen, a belevaló gépeket még ezután szerzik be, hogy jövőre teljesen beindulhasson a képzés. Viszont a gyerekeknek és a szülőknek már most kellett valamit mutatni, hogy mi is lesz itt. No, hát az én drága jó uram fel is készült rendesen. Elvitt otthonról egy marék birsalma levelet, amiből otthon több liter teát főzött. A birsalma levél tea ugyanis nagyon hasznos a sokáig tartó és száraz köhögésre. Aztán felhozott még a kamrából egy üveg birsalma befőttet, egy üveg birsalma szörpöt, egy üveg birsalma lekvárt és egy üveg birspálinkát. A spájzból egy darab birsalma sajt is bekerült a csomagba. Ezenfelül a kölcsönbe kapott pálinkafőző berendezés és a 20 literes hordóban készen lévő birs cefre is az iskolában kötött ki.
A tanár kolléga otthon begyúrta a széles laskának való tésztát és bevitte a tészta készítő kis gépét is. Az egyik tiszafüredi szülő pedig hozott egy szeletelő masinát, amivel az otthon általa termelt sok zöldséget felaprították. A káposztából, a sárgarépából, az uborkából nagyon finom csalamádét csináltak a tanulók.
Volt munka, kóstoló, tanulás egyszerre. Nagyon élvezték. Ha így haladnak a dolgok, akkor az új nemzedék is megtanulja értékelni a hazai földben termett zöldséget, gyümölcsöt és fel is fogja tudni dolgozni. Nekem ez tetszik.  (Írta: Csontos Gabriella)

Az idén „Magyar Örökség –díjjal” kitüntetett Debreceni Hajdú Táncegyüttes vezetői, Tiszai Zsuzsa és Lovas Bálint 20 éves jubileumi műsorát láthatják a kedves érdeklődők 2014. november 29-én a Csokonai Nemzeti Színházban. A nagy érdeklődésre való tekintettel a 18.00 órás műsor mellett egy délutáni előadást is műsorra kellett tűzni 14.30 órától. Az est első részében az elmúlt húsz év kiemelkedő táncos egyéniségei és koreográfiái láthatók. Ízelítőül: Mádéfalvi veszedelem, Ballada, Emlékezés, Varázslat egy szerelemért …A második részben Boka Gábor – Lovas Bálint: Ponyva – avagy „a legenda tovább él” című táncjátékát mutatják be a jelenlegi felnőtt együttes táncosai, mely előadás 2010-ben az országban legmagasabb pontszámmal minősült a felnőtt együttesek között!

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők a Költői Arcélek c. irodalmi estre, melyen Piroska Rentsch püspökladányi születésű írónő mutatja be versesköteteit a Püspökladányi Városi Könyvtár Tagintézmény olvasótermében 2014. november 21. (pénteken) 17 órakor.

Ahogy múlik az idő, úgy fakulnak, illetve tűnnek el a múlt ködében az emlékek. Néha azonban - egy-egy jeles nap közeledtével- újra színt kapnak, és egy ideig újra elevenebben élnek bennem.
Elmúlt a nyár, már jócskán benne járunk az őszben, eközben sorra ránk köszöntöttek történelmünk jeles napja: legelőször is október 6-a. Ez az ünnep a gyász napja: emlékezés a vereségre, az árulásra, nemzetünk szégyenére és hatalmas veszteségeire.. Alkalom is egyben a mártírok koszorújának újrafonására, áldozatuk jelentőségének, fontosságának és nagyságának
újragondolására és méltatására. A hónap végén - ahogy haladtunk az őszben -  azután ismét  emlékezhettünk arra a szépséges, de csak múló álomnak tűnő 13 napra is, az '56-os forradalom eseményeire. Mindig felkavaróak, de nagyon szépek is egyben ezek a napok.....
Az én generációm ugyan a XXI. században él, mi mégis sokkal inkább a XX.század gyermekei vagyunk,hiszen abban nőttünk fel, abban szocializálódtunk. Mi tehát jól tudjuk azt is, hogy milyen  sok dolog van, amire emlékezni kell a tegnapból és a tegnapelőttből  is. A sok - sok év történései között akad, ami bizony takargatni -, netán még  szégyellnivaló  is, de szerencsére azért bőven van olyan esemény, olyan alkalom is, ami méltó az ünneplésre, a büszkeségre. 
Ahogy távolodott  az időben a rettenetes második világháború, valahogy egyre szaporodtak a hősök, a partizánok. Emlékszem, többször is eljöttek  közénk az iskolába, az úttörőcsapat vendégeként idős emberek, az egykori partizánok, hogy az ifjúságot saját példájukkal  buzdítsák, neveljék -  a hazaszeretetre. Ünnepnapokon büszkén feszítettek - az orosz  mintára- rendjelekkel (vagy  csupán jelvényekkel?) zsúfolásig teleaggatott  sötét ruhájukban, s más felnőttekkel együtt azt sulykolták belénk, hogy nekünk róluk kell példát venni...
Természetesen azóta - hála sok becsületes, jóravaló történész kutatásainak- egyre többet tudunk a régmúlt időkről, így lassan - lassan eloszlik tán majd a hazugság köde is. Az idők során sokan lelepleződtek, némelyek felemelkedtek,míg  mások elsüllyedtek az időben. Idővel  talán mindenki és minden a maga helyére kerül...

   
Azóta gyakran, még felnőtt koromban is  sokszor  eszembe jutottak a kis és nagy történelem hősei, Mii tagadás, sokszor elgondoltam: milyen furcsa is,  hogy ahogy múlt az idő,  Isten a tudója, de valahogy ők mind többen és többen  lettek. Persze, van egy közmondás, miszerint  "messziről jött ember olyan nagyot mondhat, amekkorát csak akar". Igen, a messziről jöttek - és ezen egyformán érthetünk nemcsak földrajzi, hanem időbeli távolságot is.
A minden idők  "partizánjai" mellett azért sokan vannak - voltak  a csendes, névtelen közkatonák, akik egyszerűen csak tették a dolgukat, s aztán szép csöndben, egymás után eltávoztak a világból. Sokaknak sem a  neve nem maradt fenn , sem más adatot nem ismerünk róluk. Egyszerűen csak voltak és amikor kellett, cselekedtek. Ők azok, akik sem rendjelet nem kaptak, sem másfajta elismerést soha, senkitől.

Vajon mit érdemelt volna például az a törékeny, apró termetű, de kitűnő humorral megáldott  római katolikus szerzetes, aki a börtönben, politikai fogolyként oly sokaknak adta vissza az elrabolt lelki békét és részesítette őket bátorításban, vigasztalásban és feloldozásban?

 
Nem tett mást, mint felismerte és kihasználta a tényt, hogy az orosz őrök részben nem értik a magyar szót, másrészt meg már biztosan nagyon unják az ember-őrzés bajos és macerás feladatát. Így engedélyt kért és kapott arra, hogy - folyosótakarítás közben- hangosan  énekelhessen. A szláv füleknek oly mindegy volt, mi hangzik el, tán még örültek is a katonák a váratlan szórakozásnak. Ez a kicsi ember pedig  - valóban dalban mondva el - közölte a foglyokkal, hogy ő római katolikus lelkész. Ha nem tesznek mást, mint magukban, csöndben megbánják bűneiket, ő kész a folyosóról (miközben mossa a mocskos követ, akár felmosóronggyal a kezében is)  feloldozást, bűnbocsánatot adni nekik- tartozzanak bármely felekezethez is. A nóta is hibátlan volt, hiszen nagyon jól passzolt egymáshoz minden: a dallam is, meg a rá  elénekelt 12-es sor is:
"Gyere, Bodri kutyám, szedd a sátorfádat..." - az ismert magyar nóta, egyszer - kétszer, majd utána a felszólítás a bűnbánatra, utána pedig : "Ego te absolvo a peccatis tuis in nomine Patris et Filii et Spiriti Sancti - Amen..." - a gyónás utáni feloldozás szavai =  Íme most feloldozlak bűneid alól az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Amen...

Az orosz (vagy kazah, kalmük, tatár, ukrán) őrnek olyan mindegy volt, mi is hangzott el akkor kinn a folyosón. Az egykori, ott őrzött rabok későbbi visszajelzései azonban arról tanúskodnak,  hogy bizony, akkor és ott megrendült lélekkel, egyszerre és boldogan élt a felkínált lehetőséggel hívő és hitetlen, kommunista, katolikus és más vallású ember egyaránt. A folyosót mosó rab Isten megbocsátó irgalmát és gondoskodó szeretetét idézte fel és közvetítette társainak, így a börtön vigasztalansága egy pár percre tovatűnt.
Már rég nincs közöttünk ez a kiváló ember, aki a hivatását ilyen magas szinten, egyúttal ennyi humorral és jósággal volt képes gyakorolni. Úgy tudom,  életében sosem kapott semmilyen elismerést sem egyházi, sem világi hatalmaktól. Remélem azonban, hogy az Élet Ura érdemei szerint jutalmazta meg Őt páratlan és kivételes lelkészi és emberi helytállásáért. (Írta:Dr. Hajdú Lajosné Rácz Gabriella)

Kunhegyesen lép fel a debreceni Kuckó Művésztanya Kulturális Egyesület és Utcaszínház társulata. 2014. november 14-én 10 órától a Művelődési Házban mutatja be a Vacsa-Vacsa című zenés mesejátékát.

Négy lányunokám is van, nem csoda hát, hogy sokat foglalkozom mindazzal a sok kellemes vagy kevésbé kellemes gonddal, amelyekkel óhatatlanul és napról napra meg kell küzdeniük. Jómagam ugyan régen voltam tinédzser (minket még bakfisnak becéztek anno), mégsem felejtettem el ennek a csodaszép, de nagyon nehéz korszaknak a kihívásait, kisebb - nagyobb gondjait.
Minden tini lány nagyon szeretne tetszeni – ez olyan természetes, mint az, hogy a Nap keleten kel föl. Ráadásul olyan korban élünk, amely bizony, sok igényt támaszt a külső megjelenés, a divat követése  tekintetében. A lapok tele vannak a kor ideáljainak  -és hadd tegyem hozzá- igen sovány lányok képeivel. Mi sem természetesebb, mint hogy a tini kislányok ezekhez a cérnaszál – kisasszonyokhoz szeretnének hasonlítani – minden áron. A gond éppen e két szóban rejlik: minden áron.
A leginkább célravezető út a kívánt soványság eléréséhez a diéta, a koplalás, hiszen a cél a manöken - alkat. Sokat hallhatunk  azonban olyan esetekről,  amikor sokan  –fiúk, lányok egyaránt- túlzásba viszik a koplalást, és így beleesnek az anorexia nervosa (kóros nem-evés) csapdájába –ami bizony, már betegség. Ennek oka az úgynevezett testkép – zavar, vagyis a beteg még akkor is kövérnek látja magát a tükörben, amikor már rég nem az… Szegények koplalnak, koplalnak mindaddig, amíg a szervezetükben visszafordíthatatlan folyamatok  lépnek fel,  és már a test károsodása, sorvadása is tapasztalható lesz.  Ha nem avatkoznak be idejében, akkor ez bizony tragikus kimenetelű folyamat: halálhoz vezet.
Óriási a szülők, nagyszülők felelőssége e tekintetben: észre kell venni, és még időben orvoshoz kell fordulni az ilyen problémákkal. Bizony, sok szülő siratja így elveszített gyermekét- nálunk, Magyarországon is!
Szerencsére már megfigyelhető egyfajta pozitív –és mindenképp üdvözlendő- változás a manökenek  megválasztásánál, szerepeltetésénél. Egyre inkább a teltebb idomú modellek a keresettek, így a tinik bálványai már az egészséges, normális kinézetű lányok közül kerülnek ki. Ennek igazán örülök!
Sokszor elmondtam már –most is megteszem-, hogy  a példakép választása --az irreális  testsúlyon kívül-  még milyen buktatókat rejt. A kis- és nagylányok közül legtöbben a  magazinok címlapjain   szereplő lányokhoz szeretnének hasonlítani – csak  éppen nem tudják, hogy ilyen hölgyek a valóságban nincsenek. Régebben a retus volt, ma pedig egy-két kattintás a számítógépen a boldogító eljárás, aminek köszönhetően  máris eltűnik a toka, a kis pocak, és feszes  lesz a bőr…
A mindenáron megfelelni akarás sajnos, egyéb túlkapásokhoz is vezet. Úgy is, mint nagymama, úgy is, mint egykori egészségügyi dolgozó felháborodva tapasztalom, hogy a plasztikai műtéteket egyre fiatalabbakon, már tiniken is elvégzik. Szomorú, hogy sokak kezében a szikét  bizony az anyagi szempontok  vezetik – nagy tisztelet a kivételnek!
Nem akarok senkit sem ijesztgetni, de úgy érzem, hogy szükséges volt megkongatni a vészharangot ebben a témában is. Annyi veszély fenyegeti úgyis tini gyermekeinket, unokáinkat manapság,  nagyon  oda kell  tehát figyelni rájuk.
Ne higgyük, hogy a baj csak másokkal történik meg! (Írta:Dr. Hajdú Lajosné Rácz Gabriella)